Hellloooo újra!
(Már előre szólók, hogy ez beszélgetős rész lesz!)
Mint ahogy mondtam Verena és Leah találkoztak Lanaval egy parkban.....de fogjuk rá, hogy kellemes csalódás érte őket.
-Ha csak azt akarjátok, hogy szakítsak Shonnal akkor rendben van. (Lana)
-MI VAAAN???!!! (Leah és Verena)
-Most miért vagytok ennyire kiakadva ? Ha Sophia tényleg szereti Shont akkor mért is ne...már úgyis szakítani akartam vele...Oké, hogy Shon helyes meg minden, de nekem túl ártatlan..mellesleg épp most kezdenek összejönni a dolgok Jessicaval.. (Lana)
-.....Na jó én elvesztettem a fonalat.. (Verena)
-Én is (Leah)
-A Jessica nem egy lány név?? (Verena)
-De...Ő egy lány... (Lana)
-Akkor te most... (Verena)
-Bisex vagyok... (Lana)
-Té-Tényleg?! (Verena és Leah)
-Aha...épp ezért mondta a saját apám a szemembe, hogy undorodik tőlem és, hogy soha többé nem vagyok a lánya...jaa és épp ezért élek külön a szüleimtől...ohh és épp azért szorultam rá arra, hogy a 'szép pofikámmal' keressem a kenyerem. (Lana)
-...Sajnáljuk... (Leah)
-Semmi gond...akkor segítetek szakítani Shonnal? (Lana)
-Segítség kell hozzá? (Verena)
-Aha...az a gond, hogy amikor rám néz azokkal a nagy, zöld boci szemeivel egyszerűen nem bírom megbántani. (Lana)
-Nem gond majd én segítek benne.. (Leah)
-Leah már megmondtam, hogy nem ölheted meg Shont... (Verena)
-Akkor nem küldhetem az intenzívre? (Leah)
-Nem. (Verena)
-Egy kis kloroform és a Temze??? (Leah)
-Nem... (Verena)
-Elmegyógyintézet??? (Leah)
-Nem..
-É- (Leah)
-Nem...nem csinálhatsz semmit...már megbeszéltük. (Verena)
-Grr jól van.... (Leah)
-Eközben-
Miután vége lett a 'beszélgetésemnek' Jaccel -jaaa szerintem beteg, mert meghívott pizzázni délután és még azt is felajánlotta, hogy ő fizet- a szobámba vettem az irányt, hogy felöltözhessek..Shon eltünt..csak egy kis cetlit találtam az ágyamon, és ez állt rajta: -Köszi, hogy nálatok aludhattam..de muszáj most mennem...Lana beszélni szeretne velem..Sajnálom és még egyszer köszi.
Ezek a mai fiatalok.... na mindegy..Végül egy fél óra alatt sikerült kiválasztanom, hogy mit vegyek fel..
Ezt választottam:
El indultam. Megbeszéltük Jaccel, hogy kijön értem a sarokra...jaa annak ellenére, hogy én régebben élek a városban, mint ő egyáltalán nem tudtam, hogy merre van az a pizzázó. Jace szokásosan bunkó volt, nem is vártam tőle mást. Oké késtem több, mint öt percet plusz még GPS-szel sem találnék oda, de akkor sem vagyok haszontalan!...vagy igen? Ő akkor is egy rohadék!!! Az idő is kellemes volt, pizzázni mentünk, de ő...grr...mégis mi a francért egyeztem ebbe bele?...Jaa a pizza és Jade miatt. Egész úton csak telefonált.
-Kivel beszélgettél? (Sophia)
-Miért érdekel az téged? (Jace)
-Csak kíváncsi vagyok.
-Aki kíváncsi az hamar megöregszik, de ez nálad már elkezdődött.
-Köcsög!
-Köszi.
-Au ezt meg miért csináltad??
-Őszhajszál. Én megmondtam.
-Csak a nap szívta ki a színét!
-Jaaa...én is ezt mondanám.
-Te szólsz be?! Festett szőke!!
-Anyád festett szőke, ez eredeti!
-Az anyám barna, a szőkeséged pedig annyira original, mint az én ezüst nyakláncom.
-Az bizsu.
-Tényleg szőke vagy!
-De én legalább tudom, hogy merre van a pizzázó.
-Kuss!
-Ez ütés akart lenni?
-Igeeeeen...rohadék! Most min nevetsz?
-Csak azon, hogy téged ilyen könnyen fellehet idegesíteni. Morcosan cuki vagy.
-Cuki a rák!
-Azt hittem embernek érzed magad, de ha nem...
-Majom!
-Most, hogy mondod hasonlítasz rá.
-Grr hagyjál!
-Most miért?
-Ne nevess! Hé ne ölelgess!
-Oké, oké.
-De még most is röhögsz!
-Jó abbahagyom...de olyan nehéz.
(Könnyezni kezdtem)
-Huh mi a baj??..Sophia!..Rendben vagy?
-Igen csak hagyj békén!
-Oké...sajnálom...nem akartalak megbántani.
-Nem csináltál semmi rosszat...csak..
-Csak mi? Nekem elmondhatod...barátok vagyunk.
-Barátok?
-Te talán képes lennél pizzázni menni egy idegennel, úgyhogy közben te fizetsz?
-Jó de..
-Belehúztál a vízbe és még birkóztunk is. Ha ezek után is azt mondod, hogy nem vagyunk barátok esküszöm, hogy kilöklek az úttestre pont amikor jön egy kocsi.
-Jó akkor barátok vagyunk, na most már boldog vagy?
-Igen. Akkor most mi a baj?
-Hehe ezt így kicsit kínos pont egy fiúval megbeszélni...
-Pasi ügy?
-Ja, de amúgy csodálkozom, hogy nem azt hitted valami hülye női problémám van...
-Azt már mondanod sem kell...anélkül is észreveszem.
-WTF?
-Mondtam van egy húgom akit tizennégy éven át én neveltem.
-Ohh szegény Jade..én még tizennyolc percet is alig birok ki veled, ő meg tizennyolc évet húzott már le melletted.
-Ha annyira élveznéd a társaságomat, mint ahogy azt te állítod akkor el sem fogadtad volna a meghívásomat.
-Hahaha...örülnél mi?
-Nagyon tereled a témát...mi történt?
-Grr na jó..mit mond neked az a név, hogy Shon?
-McCarty?
-Yup.
-Egy anime buzi nyomorékot aki valami csoda folytán összeszedett egy jó nőt.
-Hééé én is anime buzi vagyok!!!
-Nem. Te csak szereted az animét, de ő buzi.
-De én szeretem a buzikat!! Nálam nagyobb yaoi fant nem találsz!!
-Oké nem voltam kíváncsi a te piszkos kis dolgaidra.
(Ököllel megütöttem a vállát)
-Na mi történt?
-Tudod, hogy együtt jár Lanaval, igaz?
-Igen.
-Szerencsére még nem láttam őket együtt, de ma reggel is lelépett amikor Lana hívta, és rohadtul fájt amikor ott hagyott.
-Mert papucs.
-Nem papucs csak...
-Tudja, hogy szereted?
-Nem.
-Akkor meg ne is törődj vele!! Nem érdemel meg téged!
-Köszi, de könnyű azt mondani.
-Idióta...majd a pizza felvidít..ha akarod utána még újságost is keresek neked.
-Oké..fagyit is kapok?
-Fagyit is kapsz.
-Kösziiiiii
(Most egyszer az életben én öleltem meg)
-Na most ki ölelget kit?
-Neked muszáj tönkre tenned mindent?
-Aha. Így sokkal viccesebb.
Kb. tíz perc után megtaláltuk a pizzázót ami, mint kiderült egy vendéglő volt amit egy Nancy nevű idős hölgy vezetett, de Jace nem csak ebben hazudott. Bent találtam Verenát, Mattet, Lanat és Shont. Mi a fasz?? - gondoltam magamban. Mindennel megvoltam elégedve, a hely otthonosságával, a bent lévő hangulattal, a finom illatokkal ami egyáltalán nem hasonlított a menzán tapasztaltakéhoz, egyedül csak a társaság egyik fele idegesített nagyon. Azt hittem ez egy jó nap lesz, elmentünk volna pizzázni Jaceszel, ahogy azt megígérte, beszélgetünk egy kicsit, talán kiderült volna, hogy nem is olyan bunkó, mint amilyennek mutatja magát, vett volna nekem fagyit azután hazakísért volna és lett volna egy jó napom, de ez mind csak álom volt. Nem értem miért hívta ide Lanaékat is amikor tudja, hogy fáj őket együtt látni. Azt hittem barátok vagyunk, de ezt is csak hittem. Amint leltünk az asztalhoz megcsapott a finom steak és az ínycsiklandó barbecue illata. Ha jól fogtam fel a dolgokat akkor ez egy olyan étterem/vendéglő volt ahol csak is húst szolgálnak fel + a körítés. Hirtelen a pokolból a mennybe jutottam. Imádom a húst, nem a semmiért szoktam húsimádó pizzát rendelni. -Oh mellesleg így nézett ki az étterem/vendéglő.-
(Belül)
(Kívül)
Amint elhelyezkedtünk Verena, Lana fülébe súgott valamit, utána rám néztek és Lana rám mosolygott. Most a legjobb barátnőm is ellenem van vagy mi?? Egy pillanattal ezelőtt még megakarta ölni most meg vele együtt nevetgéltek. Nem értem ezt az egészet. Az egyik pincér jelent meg hat étlappal a kezében. Már elég volt az első oldalt elolvasnom és a nyálam folyni kezdett -szószerint amiért Jace kiröhögött-, de valami majd kiszúrta a szememet. Lana az étlap tartalma láttán fintorogni kezdett, nem tudtam rájönni, hogy miért egészen addig amíg Jace a fülembe nem súgta a választ.
-Lana vega hehe.
-Ezért jöttünk ide??
-Aha, és a meglepi az, hogy ma olyan dolgokat csinálunk amitől undorodik vagy amiben béna.
-Azt hittem te is ellenem szegődtél.
-Még mit nem. Mondtam, hogy barátok vagyunk, nem hagylak cserben.
Valahogy ez jól esett Jacetől. Mire végeztünk a zabálással Lana szemébe könnyek szöktek és ki kellett mennie hányni, erre persze Shon felpattant a székéről és utána ment mi pedig csak röhögtünk rajta. Kezdtem élvezni ezt a napot. Miután mindenki jól felpakolt, kivéve Lana aki még a tegnapi vacsiját is kihányta, újra útnak indultunk. A következő megálló egy bowling pálya volt. Tizenhét év alatt még egyszer sem bowlingoztam szóval remélem nem én leszek a legbénább, de erre sajnos 99,99% az esély. Na mindegy. Megérkeztünk. Egy egyszerű bowling pálya volt amin egyszerre hatan játszhattunk szóval ilyen mindenki, mindenki ellen felállás volt, bár azért voltak kisebb versenyek külön a lányok és a fiúk között. Balról jobbra a felállási sorrend: Verena, Matt, Lana, Shon, Jace és én. Mellesleg Jace nem volt valami lelkes amikor Shon mellé került, na de ilyenek a srácok. Elkezdődött a harc, akarom mondani játék. A kék kis scene madárkám kezdett, mivel a fizikai ereje egyenlő a nullával ezért addig szenvedett amíg nem talált egy könnyebb golyót. Miután a nagy keresésnek vége lett megfogott egy rózsaszín bowling golyót, megindult a pálya felé a maga csiga tempójában és gurított...vagyis csak akart, ahelyett dobta a golyót ami pattant a pályán egy párat aztán a golyó elvezetőben folytatta útját találat nélkül. A következő Matt volt. Kivett egy golyót, koncentrált, asszem még motyogott is magában valamit, neki lendült, gurított ééééés egyetlenegy bábút talált el a kilencből. Nem hiába járnak együtt. Lana jött a sorban. Ő sem jöhetett valami gyakran ide, mert szerintem farkasszemezett a golyóval. Felkészült a gurításra, de abban a pillanatban felsikoltott amikor véletlen a lábára ejtette a nehéz tárgyat. Jace próbálta visszafogni magát nehogy hangosan kezdjen el nevetni a történteken -főleg Shon kétségbeesett arca volt a számára a legviccesebb-, finoman hátba vágtam, hogy hagyja abba, erre rám mosolygott, átölelt, hogy hátat ordítva röhöghessen egy kicsit a vállamon. Jó illata volt, édes volt nem úgy mint a többi undorító férfi spré. Kicsit tovább andalogtam a finom illatban a keleténél mire a többiek gyors pillantás vetettek ránk és Verena hangtalanul azt mondta, hogy: Csak így tovább - utána rám kacsintott. Abban a pillanatban ellöktem magamtól Jacet aki erre a földre esett és kábultan bámult rám. Kapott egy gyors bocsit aztán a 'drága' barátnőm felé indultam, de abban a pillanatban ledermedtem. A saját legjobb barátnőm az ellenségem lábát ápolgatta, valami összetört bennem mégpedig a róla alkotott kép és az utána érzett összes érzés. Most mindent felváltott a csalódottság. A jelenetet látva megfogtam magam és haza indultam, azt hittem senki nem jön majd utánam de azt a barmot nem bírtam lerázni.
-Mi a baj??
-Hagyj békén??
-Ne velem bunkóskodj!! Én ma csakis azért hoztalak ilyen helyekre, hogy jól érezd magad, nem azért, hogy egy kis hülyeségen felbaszd az agyad és füled-farkad behúzva haza takarodj.
-Nem értesz te semmit!
-Azt hiszed, hogy csak te csalódtál már azokban az emberekben akik fontosak neked??
-Nem, de-
-Nincs de! Most haza jössz velem-
-Ne is álmodj róla!
-Neked most kuss van! Nem csinálok veled semmit, úgyhogy higgadj le!
-De-
-Utoljára mondom, hogy nincs de!
-Grrr
-Na jó kislány. Otthon tele vagyok olyan videó játékokkal amiket tudom, hogy szeretsz, plusz még van egy féldoboz fagyi meg egy kis puding éééééés...
-És mi?
-És velem aludhatsz.
-Előbb alszom egy hobóval, mint veled!
-Akkor az együtt alvás lefújva.
-Így már jobb. De útközben haza is be kell mennünk, hogy tudjanak róla.
-Oké.
Mint ahogy elterveztük beugrottunk anyuékhoz, nagyon boldogok voltak mikor közöltem velük, hogy csak holnap jövök. Anya szerint legalább eggyel kevesebb. Sokat kellet gyalogolni mire oda értünk, Jace rohadt messze lakik, de ő legalább fitt volt velem ellentétben. Amikor a ház elé értünk ledermedtem. Rohadt nagy ház volt ahogy azt ő mondta, a vas kapuk közepén egy nagy M betű helyezkedett el ami a Morrison szóra utalt. Azt mondta, hogy még a XVIII. században építették azért néz ki így, bár azt állítja, hogy még régen átépítették
, de ez kívülről nem látszik. Na mindegy. Miután kinyitotta a vas kaput egy ádáz rottweiler szaladt felénk, de szerencsére csak Jacere ugrott rá. A nyakában lógó nyakörv szerint Rosco a neve a kutyának. Szeretem a nagyobb ebeket csak akkor nem amikor kutya eledelnek néznek és habzó szájjal nekem rohannak. Beléptünk az ajtón és igaza lett neki. Tényleg átépítették csak belülről, a ház belseje teljesen új volt. Modern bútorok, barna bőr fotel a nappali kellős közepén, tőle balra egy plazma TV amire az Xbox volt rá kötve a hozzá tartozó játékok pedig a TV alatti polcsorban voltak elrendezve. Jobb oldalon nyílt a konyha, a nappaliból egy lépcsősor vezetett fel az emeletre. Az emeleten volt a szobája, két fürdőszoba plusz a hozzátartozó két mosdó, és négy vendégszoba. Ezután felvitt a padlásra is ami televolt poros dobozokkal olvashatatlan feliratokkal ellátva. Jace kinyitotta az egyiket és hozzám vágott egy kicsi de vastag könyvszerűséget, miután letöröltem a port rájöttem, hogy az nem egy könyv hanem egy manga volt. A borítóján megláttam Hichigót (Hollow Ichigo) szóval épp a huszonötödik kötetet tartottam a kezemben.
(Ez volt az)
Kiderült, hogy Jade is anime mániás volt kiskorában, de mára már kinőtte. Jace meg valamiért megtartotta őket. Azt mondta, hogyha akarom mindet haza vihetem, még segít is oda cipelni őket. Ez kedves volt tőle. Lementünk a nappaliba, leültetett a kanapéra és hozott fagyit meg pudingot. Sztracsatella fagyi és karamellás puding, kell ennél jobb? Miután megettük mindketten a saját adagunkat beszélgetni kezdtünk. Szóvolt arról, hogy csalódtam Verenában, hogy rosszul érzem magamat mert örültem Lana szenvedésének, és, hogy legszívesebben kitépném a szívemet a helyéről, hogy ne szeressem tovább Shont. Valahogy sikerült lenyugtatnia. A következő pár órában csakis videó játékokkal játszottunk. Volt ott Tomb Raider, Assasin Creed 4, DMC: Devil May Cry, Killer is Dead, Ninja Blade, Halo 4, Far Cry, és Remember Me is. Későre járt szóval egyen ként lefürödtünk és aludni készültünk. Megkaptam az ő szobája melletti vendégszobát, hogyha bármi baj lenne azonnal szólhassak. Mellesleg jobb hálóing szerűséget nem is kaphattam volna, Jace egyik pólóját amibe én kétszer beleestem. -mikor épp lehunytam volna a szemem rettenetes zajt hallottam. Persze, hogy dörögni és villámlani kezdett az ég, és persze, hogy ÉN FÉLEK TŐLE!!!! Pár perc tépelődés után rávettem magam, hogy bekönyörögjem magam ő hozzá. Még egy ajándék perverz mosolyt is kaptam tőle. Felajánlotta, hogy összekötözhetem a kezét egy ruhával, hogy megbizonyosodjak róla, hogy nem akar hozzám nyúlni, de visszautasítottam. Hogy használhatnám villám hárítónak ha le van kötözve? Akárhányszor megpróbált hozzám bújni soha nem sikerült neki mert mindig hasba könyököltem, de a hetedik-nyolcadik után megunta és az én kezemet kötözte meg. Végül csak össze jött a terve. Vele aludtam miközben ő átölelt, de persze, hogy a melleim alatt volt a karja. A legidegesítőbb az egészben az volt, hogy a nyakamba bújt és úgy aludt el, a haja egész végig csiklandozta a nyakamat. De akkor is jobb volt itt szenvedni, mint otthon a saját szobámban, mert tudom, hogy egész végig csak Verenára és Shonra gondoltam volna egészen addig amíg bele nem őrülök.
Pfúú, hogy a következő rész mikor lesz azt nem tudom. Minden attól függ, hogy-hogy lesz időm az egészre. Sajnos szokásosan várnotok kell. Sajnálom. Remélem ez is tettszett ahogy a többi rész is. Köszönöm mindenkinek aki olvassa ezt a blogot, nagyon nagy támogatást jelentetek a számomra. Jobb úgy folytatni valamit amikor tudod, hogy annak van értelme. Köszönöm, hogy mindig velem voltatok és még most is velem vagytok. Szerencsés vagyok, hogy ilyen olvasóim és barátaim vannak.
